Kitérnék továbbra is elmémre. Kezd egyre durvább dolgokba menni. Nem akartam ezt a postot, de ezt most le kell vezetnem. Úgy, mint egy régebbit.
Észrevettem, hogy alvás közben egyre gyakrabban álmodom. De nem szokványosat, "durvát". Hasonlítás képpen, olyan érzésem van mint az érettségi idején volt mateknál, amikor az agyam nem pihent alvás közben, egyenleteket oldott és integrált. Most is ez van, de miért?
Tény, hogy az utóbbi 2-3 hetet eléggé durván lehúztam, de attól az agyam miért müködik úgy mint valami kemény munkánál, alvás közben.
Beszélnék az álmiamról. Van eleje, közepe, vége, néha kettő. Pontosabban megálmodok egy alapszituációt, azzal játszok, csinálok neki egy csattanót, majd hogy a néző (ami szintén én vagyok) meglepődön, még egy csattanót. Olyan mintha egy éjjel a fejemben egy komoly filmet néznék, amit tudatlanul brutálisan izgalmassá álmodok.
Valószinűleg a fejem túl van terhelve, de mivel még így is birja, nem pihen, hanem éjjel kondiban tartja magát. Álmodni jó, de pihenni kellene. Talán holnap? Egy nap nem elég, az agyamnak több kell. Szerintem. De több nincs. Holnap, ha kap egy kis időt háttérben elkezd müködni (mondhatjuk hogy unalomból) és zseniális ötleteket kapok, de nem nyugszik meg.
Tudom vicces fogalmazás, hogy tudatalattim tudatot kapott, de az én agyam pörög, folyamatosan, passzívan. Föleg mostanában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése