2010. december 11., szombat

Mi kell az élethez?

Egy arany mondat, aminek szerintem ugyan az a válasza, mint a "Mi kell a háborúhoz?"

Pénz, pénz, pénz.

Durva hasonlítás az élet és a háború között, de gyakorlatilag, mi kell a telefonszámlákhoz, a rezsicsekkekhez és ennivalóhoz? Nincs mese, az életünk, a munkánk nem más, mint háború az életben maradásért.

Na jó, ennyire durván ne értelmezzük, de attól függetlenül fontos dologról van szó. Arról amiben nincs barát, a pénzről. A pénz sok féle képpen jöhet, de a leghivatalosabb és a alapvetően, munkából.

Munka. egy öt betűs szó, amiről a legtöbb embernek a dolgozni szó asszociál. A dolgozni meg gyakorlatilag a kemény/nehéz/unalmas/monoton/szar kifejezésekkel párosítjuk. Szerintem az emberek többsége nem szereti a munkáját, és csak azért csinálja, hogy legyen pénze ennivalóra, fütésre és esetleg egy kis nasira, szórakozásra.

Nyáron dolgoztam egy helyen, ahol a Fönök megkérdezte egy munkatársam, hogy hogyan dolgozom. Pozitívan nyilatkozott rólam (tényleg volt eredménye a munkámnak), majd hozzátette, hogy "mindketten tudjuk, hogy ez egy szar meló." A tény az hogy nem volt egy fényes állás és nem volt benne sok kihivás, leszámítva azt, hogy ha elcsesztem volna valamit, akkor kb. 2 millió forintnyi kár lett volna.
De ettől függetlenül nekem tetszett. Az igaz, hogy 8 órán keresztül a szerves oldószerek és a zaccos lében kellett turkálni, meregetni, keverni, de mégis volt valami benne. Megláttam valami olyat, amiről tudom, hogy a polcról levehetem és a kasszánál kifizethetetem, de nem tudtam, hogy a polcra hogy került fel, miből indult.

Mondják "minden csoda 3 napig tart". Nem értek vele egyet, mert 1 hónapot dolgoztam ott és tény, hogy kemény volt, de egy olyan dologba láthattam bele, amire mindig is kiváncsi voltam (bár mire nem vagyok kíváncsi).

Mit akarok ebből leszűrni: nem kell dolgozni, hanem csinálni kell a munkát. Mi a különbség? A hozzáállásban. Most lehetne azt mondani, hogy "csak 1 hónapig csináltad és az nem válik megszokottá". Hát visszahívtak dolgozni ugyanoda a trutyiba és akkor már nem volt meg az újdonság varázsa, mégis jól telt az a plusz egy hét. Megjegyezném, hogy a társaság is jó fej volt.

Sokat gondolkodtam, hogy mit is csináljak életembe, miből keressem meg a kenyerem, de rájöttem, hogy sok mindent szeretek, amivel foglalkozni fogok, minden nap más lesz. Akár tanárként, akár mérnökként, akár valami egészen másként. Egy biztos. Nem fogok tudni megmaradni a fenekemen munka után és kibírni, hogy ne tegyek valami kreatívat, számomra érdekeset, akár egyedül otthon, vagy mással valahol.

Szummázva lehet akármilyen melód, mindig van benne valami érdekes csak meg kell látni a pozitívat benne és abból meríteni erőt, hogy úgy keress pénzt, hogy nem dolgoztál egy percet sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése