Volt régebben egy jégkrém reklám, mely a limitált szériás extrémebb izesítésű 7 jégkrémét a "7 főbűnhöz" párosította. Nem tudom elsorolni öket, de az egyik a féltékenység volt. Azért szeretnék írni róla, mert mindannyiunk életét körülveszi, akár egy kis futógondolatként, akár megörítő szinten, de most kifejtem az általam elképzelt, féltékenység elméletét.
A féltékenységnek két alapköve van. Első az önelégtelenség. Felállítunk magunkról egy valótlant, vagy többet, hogy "miért nem vagyok jó neki." a partnernek. Ez természetes és ha ez motívál minket a jobb felé az elérhetetlen tökéletesség felé, akkor nincs semmi baj, de inkább ha változtatni akarunk valamit magunkon, magunkért tegyük és ne másért (de ne is más ellen, direkt hogy sértö legyen számára).
A másik, ami leginkább a féltékenység mozgatórugója a partnerhez való bizalom hiánya. Például nem tudom, hogy mit csinált tegnap este, mert nem velem volt. Vagy hasonló nem tudom mit csinálhatott... Ebből visszacsaphat az első alapkő és már meg is érkeztünk oda a következő logikai egyenlethez.
"mit csinált?" + "nem vagyok elég jó" = "akkor egy jobbal volt"
Ehhez az egyenlethez még egy dolog kell. Akarat, hogy egy ilyen feltételezést generáljunk a másik köré.
Ezt az enyenletet még lehet variálni, de a lényege ez. Persze bennem is felmerültek régebben hasonló gondolatok, de rájöttem arra, ha még ki is alakul, nem szabad semmilyen mértékben kimutatni. Egyszerűen azért, mert nincs annál rosszabb ha valaki bizalmatlanság jelét mutatja méghozzá alaptalanul és csak saját magunkat is jobban hergeljük.
Ne az legyen a következő lépés, hogy ne kérdezzük meg Kedvesünket, arról hogy "mit csinált ma?". Ennek a kérdésnek van egy nagyon pozitív vonzata, ami inkább az eredeti ok a használatáért. Érdeklödés ls gondoskodás kezdeményezése a másik iránt.
Van egy jó ismerösöm, akinek a másikból pont a féltékenység hiányzott. A buliban leültem vele egy asztalhoz és részletesen megbeszéltem a témát. A konzekvenciát összegezve, neki hiányzott a másikban az hogy kicsit irányítsa. Olyan nagy teret kapott, amit ő nem tudott kezelni. Röviden felhoztam neki két szélsőséget és megértette, hogy ő mit is akar. "Melyik lenne a jobb, az hogy mindig nyomozzon utánad és folyamatosan faggasson vagy az hogy úgy vagy meg mellette, hogy van mozgástered?"
Ezt a kérdést megfordítanám. "Melyik a jobb folyamatosan figyelni és remegö lábakkal találni valami szálkát vagy amikor újra találkozol Vele egy meghitten megölelni és mondani, hogy nyugodtan mehetsz ahova szeretnél?"
Zárásnak egy tényt, ami talán a szemembe szerződés, ha azt mondod, hogy kapcsolatba vagy vele, akkor elfogadod úgy ahogy van, feltétel nélkül.
Szereted a jégkrémet?:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése