Ez a párbeszédrészlet ma hangzott el két munkatársam között, miközben az egyik osztályról a másikra rohantak az árúházban. Ez inspirálta e bejegyzésemet, ami nem más mint életünk rendezett(len)sége.
Mire van időm? Amire akarjuk. De nekem semmire sincs! Mert úgy akarod.
Épp ma reggel volt egy beszélgetésem egy emberrel arról, hogy mi a jó rendszer életünkhöz. Nehéz összeegyeztetni, de az emberek fejében kétféle rendszer szokott lefutni.
A totál káosz.
Igen, ez is egy rendszer, pontosabban az anti-rendszer, ami mindenféle elöre meggondolást eltaszít, aki mindig a mostnak él.
Teljes rendszer.
Másodperc pontosan le van mérve és a késöbbiekben alkalmazva van, hogy egy pisilés kézmosással és kéztörléssel együtt mennyi az idő. Reggel felkel 6:00.00-kor és ha 30 mp alatt nem kell ki az ágyból, akkor 7:45:32-re nem ér be a munkahelyére.
Na jó eltúloztam, de van ilyen. Az első a punk, a második a kocka. Életünknek van egy kötelező rendszere. Menj be dolgozni, 16 óra előtt menj be a dokihoz, vagy még munka előtt beugrom a ABC-be egy joghurtért meg két zsömlééret. De van egy szabadság, amit egy kicsit punkosan élünk. Ezt nevezném munka/suli utáni semmittevésnek, amit a TV/számítógép/játékkonzol/stb. előtt töltünk. Ezt az időt ki lehetne használni, valami olyanra ami szórakoztató és egyben hasznos is. Két nagy csoportra osztanám: a kreatívkodásra és a információ gyüjtésre. Mondhatnánk, hogy a TV jó információ gyüjtő, de ezt nem a kereskedelmi csatornákon szedjük össze. Mire gondolok, kezdjük az információ gyüjtéssel.
Lehet könyv, vagy dokumentum, mely valamilyen információt tartalmaz. Lehet egy lexikon, egy regény, egy tanulmány, vagy egy fórum/blog. Lehet környezetünkbe található dolgokról (pl.: a diófáról) érdekességeket gyüjteni, vagy olyanról amit még életünkbe nem láttunk (pl.: a tengeren élő bálnák vándorlása). A lényeg, hogy felkeltse a figyelmünket.
Régebben én egy informatikai cég újdonságait figyeltem, tanulmányoztam. Meg lett az eredménye. Ma már tudok olyan informtikai rendszerekről, kódolásokról, csatlakozókról beszélni, amiről az átlagos ember nem is tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Akár haszontalannak tünő információt gyüjtünk, akár direkt hasznosat, lehet, hogy a jövőben hasznos lesz, akár munkában.
A másik pedig, a kedvencem, a kreatívkodás. Ez alatt azt értem, hogy művészeti hajlamaink kiélése. Akár írásban, rajzolásban, agyagozásban, akár (ha lehetőségeink engedik) zeneszerzésben, videókészítésen (felvétel/vágás/egyéb), vagy fotókreálásban. Nem kell itt arra gondolni, hogy megírom és pénzt fogok vele keresni, majd gazdagon részeg híresség leszek, hanem arra hogy most a munkádat teszed bele és valakinek egy jó pillanatot tudsz szerezni vagy akár magadnak azzal, hogy fél év múlva visszanézed.
Ez egy része volt témámnak, amit még a késöbbiekben, más témákkal egybekötve tovább elemezgetem. Gondolok itt a személyes kapcsolatok időigényére, de még fog eszembe jutni sok minden.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése