2011. január 3., hétfő

"Az idő pénz."

Ez egy általános mondás mely két fő értékünket az időt és a pénzt veszi egy egyenletbe. Ha az idő pénz, és így van, mert munkaidődet pénzé válthatod (pl.: órabér), de a pénzt lehet e időre fordítani? Egy egyszerű kis gondolat mely mekkora tartalmat lehet köré keríteni. A helyzet az, hogy egyszerűen valahol befizetsz és kapsz plusz órákat magadnak az nem megy, de rájöttem, hogy visszafelé is igaz lehet az állítás, ha kikötünk pár dolgot. Az időt nem mi kapjuk, hanem az eredményt. Hova jutottunk, oda, hogy alkalmazottat alkalmazzunk. Mosti bejegyzés az alkalamzotti hozzáállás(om)ról lesz szó.
Egy aranyszabály: "Amit elválalsz azt tedd is meg a lehető legjobban." vagy "Az igéret szépszó, ha megtartják, úgy jó." munkásitott értelemben. Erről a hozzállásról beszélgettünk munkatársammal, hogy mi a tökéletes. Az, hogy a munkaadónak a lehető legjobb bevételt hozzuk. Akkor itt jön a szembeállítás. Mi van ha olyan munkád van, aminél nem biztos, hogy közel jó arányt érsz el. Gondolok itt a sebészetre. Az orvos kezében a beteg élete és elég egy kis "baki", ami a beteg életébe kerülhet. Újabb aranyszabály: "Senki sem isten." vagy "Tévedni emberi dolog." De az orvos hibázhat? Az a dolga hogy nem. Ezzel beállítottuk a paradoxot. Orvos tévedhet és tökéletesen kell végezni a munkáját. Fordítsuk meg. Orvos vagyok, hibázni tudok, de nem szabad.

De nem csak az orvosokkal van így... Törekedj a maximumra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése