2011. július 24., vasárnap

A visszacsapó reflexíj

Régen írtam és igazából, most is csak futólag, hogy összeszedjem a gondolataim. Egy elmefutatás.

Gyerekkoromban tanultam a címnek adott különleges íjról. Hogy miért jegyeztem meg? A "visszacsapó" szó megfogott, miért csap vissza? Ha ellőnek egy nyilat akk megcsapja az embert is? Miért csap vissza?

Ezt a kérdést elraktároztam és igazából néha néha egy-egy modellbe építettem bele. És van amikor eljön a pillanat, hogy nem egy modell darabka, hanem maga a struktúra, maga a modell. Csak idáig nem volt részletezve.

A legfontosabb részlet amit kihagytam, az idő. Mert ha ellősz valamit, annak idő kell, hogy visszatérjen. A visszacsapásnak van útja és ideje, ami alatt megteszi. A másik, hogy a lővést lehet hogy más lötte, ergo más tetteinek eredményét kapjuk. Lehet itt gondolni akár a cégtől elbocsáltott fönök utódja megkapja az elődje sarát. Hát úgy néz ki, hogy én is kaptam valamit, amit nem mondanék sárnak, mert nem az, viszont valami olyan aminek nem örül az ember, föleg ha az egyszerű visszacsapáson túl lát. Ezt tetözve még jönnek a szabályok, mely saját magunk korrigálására és tökéletesitésére hoztuk létre.

Konklúzió röviden: nem csak magadnak kell kihívást létrehozni, hanem mást is feldolgozni, föleg ha már szabályba ütközik. Igaz a szabály kerülhető, de mégis ott van, hogy megkerültem.

Konklúzió 3 szóban: Keménynek kell lenni.

Konklúzió 2 szóban: b**** ***!!!

Konklúzió 1 szóban: f*****at...

A csillagért bocsánat, de most kellett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése